„A teljesség felé”  Weöres Sándor

„Bár a térképek, légifotók, a számítógép vagy a mobiltelefon képernyője sík, Byhon nem mondott le a harmadik dimenzió használatáról sem. Festményeit szinte terepasztal-szerűen építi. A vastagon felvitt festék mellett a legkülönfélébb anyagokat használja: papírt, homokot, műanyagot, fát, textíliákat, fémet stb., ezek segítségével alakítja ki a reliefszerű faktúrát. Elsősorban a minden oldalról azonos hangsúlyt hordozó kvadrát formát kedveli, ami éppúgy emlékeztet Klimt tájképeinek képkivágatára, mint a polaroid fényképezőgépek vagy az Instagramra feltöltött fotók formátumára. Mivel az ábrázolt táj felülnézetből jelenik meg, képtáblaként falra akasztva a világ 90 fokban elfordul, így a néző – aki szemben áll a festménnyel – egy pillanatra maga is átélheti a magasban szárnyalás élményét.”

Rockenbauer Zoltán, a Műcsarnok kurátora